da first post!

Sszzzzz!

-Rövid leszek!- mondta, s levágott két nagy darabot csökevényes lábaiból,-a kígyó.


Uralkodok magamon, hogy nehogy valami érdekeset merjek írni magamról és az életemről, ezért elkezdem azzal, hogy közzé teszem egy régi novellámat. Így nem kell végig verekednetek magatokat unalmas bemutatkozó marhaságokon.
Ez végülis nem egy állásinterjú hanem egy postrengeteg, szóval nincs helye itt a sablon dolgoknak.

tessék olvasni ezt a törvény által védett írást:

"
Szerelem a csatornában
(2004 )

Belépett a szobába és kecsesen körülnézett. Amint átlépte a küszöböt, megérezte az illatot, ami sikítozva menekűlt két orrlyuka elől a fény felé, ki a szobából. Az ablakok zárva voltak és hidegen csukva, így nem tudott kibújni bájával az utcára. Sarokba volt szorítva büszkesége. Az illat hegyes, pirosra lakkozott körmeivel kaparta a falat, hogy egy résbe megbújhasson, míg el nem vonul a veszély. Szőke illata s rúzsa szép lassan megmártódzott mocsarában, izzadott. Közeledett a veszély, a szerelem, nem hagyott maga után szép tisztást és hamis kenyér illatot s penetráns bűzét megfojtotta a hamvas igéző illata. Az illat kétségbe esetten menekült fel a plafonra ahol összehúzódva pityergett.
Az orrszőrök mozgatása miatt a levegő újra felkavarodott a szobában. Már tudta, hogy merre van az áldozat. Az illat a félelemtől elvesztette maradék önuralmát is koppanva a földre zuhant. Az orr rávetette magát és nagyot szippantva megette áldozatát. Az orrán keresztül a szájába vett íz, vérként patakzott torkán. A véres illat megtöltötte a két nagy lebenyt és saját nyálában vergődött. Az illat magához tért. Két pirosra lakkozott körmös véres kéz kaparászva fúrta ki magát az orrlyukon ki a külvilágba. Az orrból kifelé, igyekvő tűsarkú léptekkel, spriccelt a vér. Visszanyerte büszkeségét adó kecses higgadt fürgeségét és együtt szabadult ki a porcukros-eper ízű nedűvel. Az ablakokat kitörte a gyomornedv bűze így végre szabad volt előtte az út. Az orr letört, a tüdő kiszikkadt, illata a mézes tejé, oldalai összetapadtak, hogy szétválasztani már nem lehetett. A torok elszáradt s recsegett, levegő vétel közben, mint mikor ollóval pergament vágnak.
Az illúzió szagként tova repült egy másik ember tekervényes agyába ,hol kitines páncélja csillogva lubickolt a vastag puha dinnyék ízében.
A vastagbél mozgott le és föl. Pici bogarak mozgatták csápjukkal. A fal ami körül markolta belei labirintusát, virágok s mezők friss életével illatozott, eltűnt, mintha soha nem is lett volna. Egy négy lábú kis lélek kaszált borotva éles csápjaival a lép körül. -Megmozdult bennem valami- gondoltam.
- Féreg vagyok. A saját véreremben csúszkálok, másnak szívét markolom, s közben nagyokat zuhanok bűntudatom hiánya miatt orvosolatlan helyeken. Elmesélem nektek:
Lépteim visszhangot vertek amikor keresésére eredtem azon az éjszakán. Boldog voltam mert sötét volt és egyedül lehettem. Körmöm alatt finom illatú mocsok pihent, de nem tudtam gondolkozni, amint megéreztem az illatát. Siettem vakon a sötétben, míg megtaláltam. Az emberi ürülék bűze keringett körülöttünk de csak egymást éreztük. Véget akartam vetni hirtelen az életemnek, olyan határtalan volt boldogságom. Valami nagyot akartam tenni, üvölteni a szemébe, hogy -köszönöm!-, minden virágot összeszedni egy csokorba s csillagokkal meghintve átnyújtani, vagy borostyán levelek közé bújva örökkön örökké sírni örömömben. Csöpögött fentről a víz, és visszhangzott földet érése. Apró lábak neszét hallottam lábaim körül. Újból erdőkben és tisztásokon láttam magunkat, mesebeli tájakat közvetlen magam előtt. Tündérpalotákat, arany vízeséseket. Rúzsos száját és barack illatú homlokát. Férges tenyeremmel nem mertem megérinteni nedves szemét, féltem, hogy bemocskolom. De megtettem és összevesztem az istenekkel. Szempillái, homlokát verdesték, megzavartam a harmóniát. Roskadva esett össze, koppant egyet halántéka térdemen és vére rászáradt nyelvemre.
Zavaromban pedig az orr és illat történetéről álmodtam,egy hideg s nedves elhagyatott földalatti folyosón.
"


Akit lehangolt attól sry, de gondoltam ezzel indítok most. A hejesirásihibákert elnézést.
jó napokat!:)