Bűnözők, uzsorások, gyilkosok, lopások és rablók és a maffia tevékenykedése mellett meg kell említenünk egy új bűnözési ágat vagy módszert, amit előszeretettel használnak az alvilág emberei: Ezeket "biciklizősök"nek hívjuk.
Pécset és számos települést, hónapok óta rettegésben tartja ez az új leszámolási módszer!
A kivégzések s kínzások feledésbe merültek hatástalanságuk miatt, de most,hogy ez az új módszer aranykorát éli nincs helye a békének és szeretetnek kis országunkban!
Virágzik a bűnözés! Senki se merjen kimenni sötétedés után egyedül az utcára, nem szívesen találkozunk ugyanis olyan emberekkel, kik ilyen módszerekkel élnek!

"PETI(17)
Azt mondta Andrisnak, hogy ha ki mer kezdeni Anitával, leereszti a bicajának a kerekeit."

"Úristen, csak azt nee!!Kegyelmezz!!!"

bahh
:D
"leereszti" lool XD

(AKI NEM LÁTJA A KÉPET KATTINTSON RÁ)

Na szóval ez egy pokerakadémiás kérdés volt még nem olyan régen, amire szerencsére jót tippeltem:) Mármint bocs ez tudás!
Szerintem ez tipikusan egy olyan kérdéses szitu egy verseny folyamán, mint pl. egy sng végjáték, vagy egy turbo sng(sit and go), vagy FT(final table) helyzet, amikor már nincs értelme megadni csalogató lapokkal.
Van egy remek cikk, amit ophun találtam Selindekbá bősz bíztatására, ami ide kapcsolódik(én szerintem). Sokan mondják, hogy ez egy olyan cikk, amit bűn megosztani másokkal, mert annyira sok hasznos dolgot mond el a póker igazi szépségéről. Matekosok előnyben:)
Bemásolom alulra , akit érdekel a dolog:
"

Independent Chip Modeling avagy SNG és MTT végjáték matematikai alapon

Bizonyára sokan tapasztaltátok már, hogy egy nagyobb verseny utolsó asztalán többnyire kétféle játékot látunk: valaki emel, és mindenki dob, vagy az egyik ellenfél visszaemel és all-in megy (aztán hogy megadás vagy dobás erre a válasz, az már az eredeti emelőtől függ). Viszonylag ritkán történik flop nézés, és még ennél is ritkábban jutnak el turn-ig vagy river-ig. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy itt már többnyire nagy vakokkal és relatíve kis zsetonmennyiségekkel - a deep-stack versenyek kivételével általában 10-20 vaknyi átlag körül - folyik a játék. Ilyen helyzetben pedig nem kifizetődő a megadás, mivel minden csata az abból kimaradók várható nyereményét növeli, és ugyan miért akarnánk ilyen ajándékban részesíteni ellenfeleinket? Ha már elkötelezzük magunkat a játék mellett, legyünk agresszívak, így a dobatás esélye is minket segít. Néhány kivételes szituációban persze a call a helyes játék, ilyen lehet, ha extrém nagy zsetonmennyiséggel és erős lappal (AA,KK,QQ, esetleg JJ,TT és AK) rendelkezünk, vagy várhatóan nem keveredünk csatába a többi hasonló stack-el rendelkező játékossal. De tekintsünk el most ezen kivételektől, és tételezzük fel, hogy játékunk csak a fold, a raise (ha még senki nem nyitott előttünk és nincs sok limpelő, de ez utóbbi amúgy sem valószínű) és az all-in bemondásokból áll. Az esetek egy részében, 8-10 vaknyi zsetonmennyiség alatt pedig csak all-in/fold játék marad. Milyen tényezők döntik el, hogy e két/három lehetőségből melyiket válasszuk?

A szóban forgó paraméterek a következők lehetnek: az ellenfeleknél levő zsetonmennyiségek, a mögöttünk ülő játékosok száma, azon lapok, melyekkel hajlandóak megadni / all-in menni, a kifizetési struktúra és persze a kezünkben lévő lapok. Szerencsére ezek a tényezők rendkívül jól modellezhetőek matematikailag, már csak néhány hasznos eszközre van szükségünk, és máris meghatározható az optimális stratégia. Természetesen ezek csak online poker ill. utólagos elemzés esetén használhatóak, de kevés gyakorlás után nem okoz majd gondot a gyakori szituációk felismerése és a helyes döntés az élő játék során sem.

Az egyik hasznos program a PokerStove, mely ingyenes, és szinte nélkülözhetetlen ha valaki komolyan szeretne foglalkozni a tournament játékkal. Ez egy odds kalkulátor, különlegessége azonban hogy nem csak adott lapokra tudja kiszámolni az esélyeket, hanem lap-halmazokra is, pl: KK vs. (AK-AT, 88+) vs. 15%. Ez utóbbi szám a legjobb 15%-nyi lapot jelenti, ez akár ilyen egyszerűen is megadható a programban. De fordítva az is kinyerhető, hogy mekkora eséllyel kap valaki adott lapokat, pl. az előbbi AK-AT, 88+ típusú lapot csak az esetek 8%-ában, azaz kb. minden 12. leosztásban kapunk.

A másik hasznos eszköz az ICM kalkulátor. De mi is az ICM (Independent Chip Modeling) lényege? Ez egy matematikai elmélet, mely meghatározza valószínűségi alapon (valószínűségi láncok sorozatával, de szerencsére ehhez nem kell értenünk), hogy egy adott zseton-eloszlás és adott kifizetési struktúra mellett hosszú távon milyen várható értékünk van a nyereményre vonatkoztatva. Megoldást ad arra a problémára, hogy egy tornán a zsetonok mennyisége nem határozza meg közvetlenül a várható értéket (ezért nem működik a hagyományos pot-odds számítás sem). Ilyen kalkulátort található a web-en pl. itt, de google-ben rákeresve több találatot is kapunk.

Pl. egy tipikus 10$-os 10 fős SNG-n, ahol a kifizetési struktúra 50%-30%-20%, 4 játékos esetén egy találomra választott zseton-eloszlással a következőek a várható nyeremények:

Zseton	EV
7000	36,36$
4000	28,84$
3000	24,95$
1000	9,84$
Összesen: 15000	100$

Észrevehetjük, hogy zsetonok közel fele csak 36$-t ér, míg az össz-zsetonszám alig 1/15-ével is a nyereményalap 1/10-e várható.

Hogyan használjuk ezeket az eszközöket, hogy egy adott szituációt objektíven értékelhessünk? Összefoglalva annyi a dolgunk, hogy vesszük a döntési lehetőségeinket - ha tartjuk magunkat a cikk elején említett stratégiához, akkor tipikusan a "fold vs. all-in megyek elsőként" illetve a "fold vs. megadok egy all-in-t" helyzetekben kell döntenünk - és az egyes döntésekhez kiszámoljuk, hogy a lehetséges kimenetelek milyen valószínűségűek és milyen várható értéket eredményeznek, majd ezeket összeadjuk. Így megkapjuk a fold (ez egyszerű, marad a jelenlegi helyzetünk) és az all-in értékét, majd nyilván a nagyobbat választjuk. A dologban egy bizonytalansági tényező marad, ellenfeleink értékelése abból a szempontból, hogy mivel tolnak ill. adnak meg all-in-t. Hogy ebben mennyire vagyunk jók, mennyi információt tudunk összegyüjteni a játék során, talán ez határozhatja meg leginkább eredményeinket hosszútávon (amellett, hogy ellenfeleinket viszont minél nagyobb bizonytalanságban kell tartanunk saját játékunkat illetően). De nézzünk egy gyakorlati példát:

SNG, 50-30-20 fizetési struktúra, 4 játékos, Dealer pozícióban ülünk KQs-el, 4000 zsetonnal. Előttünk a shortstack ül 1500 zsetonnal és dob. Mögöttünk a SB 6000-al, a BB 3500-al várja mit teszünk. A vakok 300-600. Emelni nem érdemes, egy 3BB-s emelés is pénzünk fele, a két lehetőség tehát: Fold vs. All-in. Úgy sejtjük, hogy a SB a lapok 15%-ával, a BB a lapok 25%-ával megadja az all-in-t (tegyük fel azt is, hogy a BB nem akar 3-as all-in-be keveredni, ez nem is állhat messze a valóságtól az esetek többségében) :

1.Fold-olunk

Egyszerű helyzet: mivel nem tudjuk mi fog történni mögöttünk, a kezdeti zsetoneloszlásra kell kiszámolnunk az EV-ket, amit beírva az ICM kalkulátorba a várható értékünk 0,2766 azaz a nyereményalap 27,66%-a

2.All-in megyünk

a.Senki nem adja meg, erre (1-0,15)*(1-0,25) = 63,75% az esélyünk, az így kialakuló zsetonhelyzetben (4900 zsetonunk lesz) az ICM szerint EV-nk: 0,3071 azaz a nyereményalap 30,71%-a

b.a SB megadja, erre 15% az esélyünk (mivel a BB ekkor eldobja), és most jöhet a PokerStove. Meg kell néznünk, hogy KQs-el a top 15% ellen hogy állunk, ami 48,7% nyerést dob ki. Ha nyerünk, 8600 zsetonunk lesz, EV-nk ekkor 39,59%. Ha veszítünk, EV-nk nyilván 0. Összeadva: 0,487*39,59% + 0,513*0% = 19,28% a várható EV-nk a nyereményalapra.

c.A BB adja meg, erre 0,25*(1-0,15) = 21,25% az esélyünk, ellene 52,5%-ban nyerünk. A kialakuló zsetonhelyzetben az EV-nk 39,36%. Ha veszítünk, marad 500 zsetonunk, EV-nk ekkor 7%. Összeadva: 0,525*39,36% + 0,475*7% = 23,99%

Összesítve a kimeneteleket: 0,6375*30,71% (dob-dob) + 0,15*19,28% (SB call) + 0,2125*23,99% (BB call) = 27,57%, ami kevesebb, mint a Fold esetén kapott érték.

Akármennyire furcsa is tehát, az All-in - feltéve hogy jól ítéltük meg ellenfeleinket - hosszú távon a rosszabb választás a Fold-al szemben. Ennyit a KQ-ról. Érdekességképpen, ahhoz hogy itt a KQ-val megérje all-in menni, mindkét ellenfelünknek 10%-os megadónak kell lennie, ha bármelyikük lazább, már jobb a fold.

Van még egy program, amely ezt a hosszadalmas levezetést kiszámolja helyettünk, ráadásul a PokerStars és a PartyPoker klienséről valós időben is begyűjti és kielemzi az adatokat a döntésünkhöz, úgy hívják SNGEGT, de ez már nem ingyenes, 50$-ba kerül. Saját tapasztalatból mondhatom, hihetetlen hamar visszatermeli az árát.

Akit érdekel, házifeladatnak kiszámolhatja mennyire tight ellenfél kell ahhoz, hogy megérje pre-flop vakon all-in menni HU-ban, különböző M értékeknél... ha senki nem vállalja, akkor majd a következő cikkben talán erről lesz szó...(-:

Oszi"

Remélem hasznos volt, azok számára, akik már egy ideje játszanak versenypókert de nem volt még tornagyőzelmük vagy komolyabb FT eredményük.
:) sok játékot kívánok nektek, legyen rá elég időtök mindig! Ha nem tudod beosztani úgy a napod,hogy megfeleő körülmények között játszhass, akkor érdemesebb cashgamezni inkább. Ott bármikor felállhatsz egy sikeres hand után, miközben a versenyt végig kell,hogy üld, akár 3órás akár 3*12órás de ha megnyered, akkor viszont mindent viszel és sokkal felemelőbb érzés 1. nek lenni a többszáz közül, mint pl. megnyerni egy 700$os potot 9 settel 5perc alatt (:P), aztán elverni a következő napon fish módon.
GL!
csáó

kockablúz

2008. december 19., péntek

Éjjelibagoly

2008. december 18., csütörtök

OHHHH!!!!!!!!

bobcat

2008. december 16., kedd

Új szó!

2008. december 15., hétfő

pfff :D

Velence

már megint az a póker

Independent Chip Modeling avagy SNG és MTT végjáték matematikai alapon

Blogarchívum

Magamról

TÉMÁK

analytics